Alaposan megfontolni - Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet írása a Heti Válaszban

2011. december 8.

Két éve érkeztem Budapestre, ahol az Egyesült Államok nagyköveteként képviselhetem hazámat. E két év során számos közös cél érdekében volt lehetőségem szorosan együttműködni partnereimmel a magyar kormányzatban, többek között a líbiai átmenet vagy a Balkán térségének stabilitása érdekében. És ahogyan az elmúlt huszonegy év során mindig is az volt: Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata ma is erős és élénk.

Fontos számunkra, hogy kapcsolatunk erős maradjon, és hogy a továbbiakban is fejlődhessen. Ezért dolgoztunk szorgalmasan az elmúlt néhány hónapban azon, hogy megértsük merre tart a magyar kormány, különös tekintettel azokra a nagyívű reformokra, amelyeket hatalomra kerülése óta eszközölt.

Amikor a magyarországi reformokról beszélek, mindig fontosnak tartom néhány alapvető tény kiemelését. Először: Orbán miniszterelnök úr és kormánya szabad és tisztességes választásokon nyert hatalmas többséget. Ezt tiszteletben tartjuk.

Másodszor: Magyarország demokrácia; ezért a magyar nép dolga eldönteni, hogy országuk mely irányba haladjon.

Harmadszor: amikor az Egyesült Államok aggodalmaknak ad hangot a magyar demokrácia irányát illetően, akkor mi azt barátként tesszük.

Amikor Clinton külügyminiszter nyáron Budapesten járt, a kormány már csaknem kétszáz új törvény, s az új alaptörvény elfogadásán volt túl, alig egy évvel azután, hogy hatalomra került. Magyarország világszerte megjelent a hírekben az itteni reformok gyors tempója és átfogó jellege miatt.

Clinton külügyminiszter a nyilvánosság előtt is kifejezte támogatását a gazdaság újjáépítése és megerősítése iránt.  Arra is biztatta ugyanakkor a kormányt, hogy legyen éber: őrizze meg demokratikus intézményeit a szükséges fékek és ellensúlyok biztosításával. Valódi elkötelezettséget kért „az igazságszolgáltatás függetlensége, a szabad sajtó és a kormányzati átláthatóság mellett”.

Mióta az Országgyűlés ősszel ismét összeült, folytatódott egy olyan törvényhozási menetrend, amelynek eredményeként szinte valamennyi fontos közintézmény rendszere átalakul majd, köztük a demokrácia négy alappillére közül három: a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a média. Magyarországon évek óta biztatnak reformokra politikusok, szakmai szervezetek, vállalkozások és civil szervezetek. Senki nem állítja, hogy nincs szükség reformokra. A napirenden lévő reformokkal azonban a kormány a hatékonyság növelésére helyezi a hangsúlyt.

Nagykövetségem munkatársai és washingtoni kollégáim alapos munkát végezve próbálták megérteni, milyen hatással lesznek ezek a sarkalatos törvények a demokráciára. Továbbra is aggódunk.

A következő néhány hét során befejeződik a sarkalatos törvények szövegezése, és hatályba lép Magyarország új alaptörvénye.  Mielőtt ez megtörténne, arra biztatom a kormányt, hogy jól fontolja meg intézkedéseit. Számos hiteles hang tesz fel kérdéseket. Megfelelő fékek és ellensúlyok vannak-e az új rendszerbe építve ahhoz, hogy megőrizzék a demokratikus intézmények függetlenségét a magyarok eljövendő generációi számára? Hogyan képes egy kormány a demokrácia intézményeit – mint a bíróságok és a média – legjobban működtetni és szabályozni? Vajon növeli vagy akadályozza egy intézmény függetlenségét, ha egyetlen személy kezében összpontosul a hatalom? Vajon a felelősségteljes döntéshozatalt segíti-e elő vagy a személyes, esetleg politikai érdekek érvényesítését szolgálja, ha egy komoly hatalommal rendelkező vezetőt kizárólag kétharmados többséggel lehet leváltani? Vajon a választási rendszer lehetővé teszi-e, hogy a nép szabad és tisztességes módon váltson kormányt? Megengedi-e a különböző nézetek képviseletét? Vajon a reformok fokozzák-e a lakosság bizalmát?

Ezek nem könnyű kérdések; valamennyi demokrácia meg kell hogy válaszolja őket.  Ráadásul ezeket a kérdéseket nem egyetlen alkalommal teszik fel, és nem elég rájuk egyetlen alkalommal választ adni. Történelme során saját országom is többször próbált már ezekkel a kérdésekkel megbirkózni: többek között az 1930-as évek nagy gazdasági válsága során vagy az 1960-as és 1970-es évek polgárjogi mozgalmai alatt.

Magyarország sikerében vagyunk érdekeltek. Ahogyan Biden alelnök az Európai Parlamentben fogalmazott tavasszal: „az Egyesült Államoknak erős szövetségesekre és erős szövetségekre van szüksége ahhoz, hogy szembenézhessen a 21. század problémáival”. Ennek szellemében: továbbra is barátként fogjuk arra biztatni Magyarországot, hogy találja meg saját megoldásait a demokrácia és a partnerségünk alapjaiként szolgáló közös értékek megerősítésére.