Magyarországra vonatkozó fejezetek az USA Külügyminisztériumának éves jelentéseiben

Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2003

- Magyarország -

Kiadta az USA Külügyminisztériuma
2003. december 18.

Az Alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, és a kormány általában a gyakorlatban is tiszteletben tartja ezt a jogot. Magyarországon nincs államvallás, ám a négy "történelmi egyház" és néhány más felekezet olyan elôjogokat élvez, amelyek más hitközösségek számára nem elérhetôk.

A vallásszabadság tekintetében nem történt változás a jelentés által érintett idôszakban. A kormánypolitika és a társadalomban jelen lévô vallások közötti barátságos viszony segíti a szabad vallásgyakorlatot.

Az Egyesült Államok kormánya a magyar kormánnyal folytatott általános párbeszéd keretében, az emberi jogok tiszteletben tartása jegyében tárgyal a kormánnyal a vallásszabadság kérdéseirôl.

I. rész: Vallási demográfia

Magyarország területe 93.000 km2, lakosainak száma körülbelül 10,2 millió.

Az adatvédelmi szabályok szigorú betartása nem teszi lehetôvé a hivatalos adatgyûjtést a vallásgyakorlásról. Ugyanakkor két, 1996-ban és 1997-ben készített, egymástól független felmérés is arra a következtetésre jutott, hogy a vallás nem játszik túlzott szerepet a lakosság életében. A megkérdezettek mindössze 15%-a állította magáról, hogy aktívan gyakorolja hitét, és szigorúan betartja vallása tanait. A többség (55%) azt állította, hogy a maga módján gyakorolja vallását, vagy névlegesen vallásos, de nem él rendszeres hitéletet a vallási közösségben. A megkérdezettek körülbelül 30%-a nyilatkozta magáról azt, hogy nem vallásos.

A 2001. évi népszámlálás kérdôívén szerepelt egy nem kötelezôen megválaszolandó kérdés a vallási hovatartozásról, melyre a lakosság 90%-a válaszolt. A népszámlálás eredményei szerint a magyar állampolgárok 55%-a római katolikus, 15%-a református, 3%-a lutheránus, és kevesebb mint 1%-a zsidó. Ez a négy vallás Magyarország négy történelmi egyháza. A válaszadók három százaléka vallotta magát görög katolikusnak, és 15% nyilatkozott úgy, hogy nincs vallási elkötelezettsége. A lakosság fennmaradó része számos egyéb felekezethez tartozik. A legnagyobb felekezet ezek közül a Hit Gyülekezete nevû magyar evangélikus keresztény mozgalom. A többi felekezet között számos keresztény csoportosulás található, köztük öt ortodox felekezet. Ezenkívül mûködik hét buddhista és két iszlám hitközösség is.

Egy 1996-ban elfogadott törvény lehetôvé teszi az állampolgárok részére, hogy személyi jövedelemadójuk egy százalékát az általuk kiválasztott egyháznak, illetve további egy százalékát az általuk kiválasztott nonprofit szervezetnek adományozzák. Az adóból a vallási felekezeteknek önként utalt összegek is alátámasztják a vallási hovatartozással kapcsolatos hagyományos elképzeléseket.

II. rész: A vallásszabadság helyzete

Jogi és politikai keretek

Az Alkotmány biztosítja a vallásszabadságot, és a kormány általában a gyakorlatban is tiszteletben tartja ezt a jogot. A kormány minden szinten törekszik e jog teljes védelmét biztosítani: megsértését sem kormányzati, sem pedig magánszemélyek részérôl nem nézi el.

Az 1990. évi lelkiismereti szabadságról szóló törvény szabályozza a vallási közösségek tevékenységeit és az általuk élvezett kedvezményeket, és meghatározza a kedvezményekre jogosító kritériumokat. Ahhoz, hogy egy vallást bejegyezzenek, a vallási felekezetnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot a helyi bíróságra, amely igazolja, hogy az adott vallásnak legalább száz híve van. Ugyan minden csoport szabadon gyakorolhatja a hitét, a hivatalos bejegyzés bizonyos védelmet és kedvezményeket biztosít egy vallási közösség számára, és megnyitja az utat az állami támogatásokhoz is. A bíróságok eddig több mint 136 vallást jegyeztek be.

A vallásoktatás nem része a közoktatási intézmények tanmenetének, de az állam lehetôvé teszi, hogy az általános és középiskolai tanulók tanórán kívüli hittanórákra járjanak. A szabadon választható hittanórákat a normál iskolai tanítás után a különbözô vallások képviselôi az iskola épületében tartják. Ugyan a kormány lehetôvé teszi, hogy kisebb egyházak követôi és részesülhessenek vallásoktatásban az állami iskolákban, a délutáni hittanórák nagy részét a négy történelmi egyház képviselôi tartják. A 2002-es tanévben 34 bejegyzett vallás képviselôi biztosítottak vallási nevelést az állami iskolák 517.370 tanulója részére.

A tábori lelkészi szolgálatról szóló 1994-es kormányrendelet nyomán a négy történelmi egyház ma már állandó lelkészi képviseletet mûködtet a Magyar Honvédségnél. A rendelet azt is elôírja, hogy a honvédség könnyítse meg a más vallású katonák hitgyakorlását is, és az állomány részére biztosítson lelkipásztori gondozást. A lelkészi szolgálatot a Honvédelmi Minisztérium támogatja és tartja fenn. A rendelet értelmében a katonáknak nem jár speciális bánásmód sem akkor, ha igénybe veszik, sem pedig akkor, ha nem veszik igénybe a lelkészi szolgálatot. Ezt a rendelkezést a gyakorlatban is tiszteletben tartják. Hasonló rendszer mûködik a szabadságvesztésüket töltôknek nyújtott vallási szolgálatoknál.

2002 második felében a Parlament visszavonta azt a törvényt, amely módosította volna a bejegyzett egyházaknak juttatott állami támogatás szétosztásának módját. A visszavont törvény, amelyet az Orbán-kormány fogadott el a 2002 áprilisi általános választások elôtt, de soha nem emelkedett jogerôre, lehetôvé tette volna a kormány számára, hogy a vallási felekezeteknek juttatott állami támogatást nem a személyi adó egy százalékából befolyt támogatás, hanem a 2001. évi népszámlálás alapján számítsa ki. A népszámlálási adatok használata a történelmi egyházaknak kedvezett volna, és elvonta volna a forrásokat a kisebb, újonnan alapított egyházaktól. A törvény visszavonásával visszaállt az a rend, mely szerint a vallási felekezetek támogatásának kiszámításához az egy százalékos módszert alkalmazzák.

2002-ben az állam körülbelül 20,6 milliárd forint (89,6 millió dollár) állami támogatást nyújtott különbözô vallási tevékenységekhez és a hozzájuk kapcsolódó programokhoz. A kormányzat támogatta a vallásgyakorlást, az oktatási munkát, valamint a kulturális értékû mûvészeti közgyûjtemények fenntartását. Az állam által adott pénzügyi támogatás nagy részét a vissza nem adott egyházi ingatlanokért járó kártérítés, az egyházi intézmények felújítása és a vallási tevékenységek általános támogatása alkotta. A kormány az állami intézményekkel megegyezô mértékben (gyerekszám alapján) támogatja az egyházi iskolákat. A kormány által nyújtott támogatás általában évrôl évre változatlan.

2001 végén a kormány megállapodást kötött a négy történelmi egyházzal, mely szerint a kormány támogatja a papságot az 5000 fônél kevesebb lelket számláló településeken. A kistelepüléseken tevékenykedô papok kiegészítô fizetést kapnak szolgálataikért. A támogatás, amely 2002-ben 1,35 milliárd forint (5,8 millió dollár) volt, 2002. január elseje óta kerül szétosztásra a vallási felekezetek között. Mivel a kistelepüléseken nincs mûködô zsinagóga, a kormány módosította a zsidó hitközösséggel kötött megállapodását, melynek értelmében a zsidó hitközösség a zsidó temetôk felújítására és fenntartására is fordíthatják ezt a pénzt. Egy hosszú tárgyalássorozat eredményeképpen a kormány 2002 elején hasonló megállapodást kötött hat kisebb egyházzal is: a Baptista, az Unitárius és a Pünkösdi Egyházzal, a Budai Szerb, a Román és a Görögkeleti Egyházakkal.

A vallási intézmények újjáélesztésére és az ingatlanviták rendezésére a kormány külön megállapodásokat írt alá a négy történelmi egyházzal és két kisebb egyházzal (a Magyar Baptista és a Budai Szerb Ortodox Egyházzal) 1997 és 1999 között. A vallási felekezetek és az állam megállapodtak arról, hogy több ingatlan visszaszáll az egyházra, a vissza nem származtatható ingatlanok helyett pedig pénzbeli kártérítést fizet az állam. Ezeket a megállapodásokat az 1991-es kárpótlási törvény foglalja össze, amely elôírja, hogy a kormány nyújtson kárpótlást a vallási felekezeteknek az 1946. január elseje után kisajátított ingatlanokért. 2002-ben a kormány 5,64 milliárd forintot (24,3 millió dollárt) fizetett ki kárpótlásként a kommunizmus idején elkobzott javakért. Becslések szerint 2011-ig az állam mintegy 42 milliárd forintot (179 millió dollárt) fizet ki a vallási felekezeteknek a vissza nem adott épületekért. Bár e megállapodások fô tárgya az ingatlanokkal kapcsolatos kérdéskör és a kárpótlás, tartalmaznak rendelkezéseket a vallási csoportok közszolgálati tevékenységeirôl, a vallásoktatásról és a mûemlékvédelemrôl is.

2002 végén több mint 1550 olyan rendezetlen ügy volt, amelynek tárgya az egykor egyházi tulajdonában lévô ingatlanok voltak. Az állam 2011 elôtt köteles arról dönteni, hogy visszaszolgáltatja-e ezeket az ingatlanokat. Az ingatlanügyekben 12 vallási felekezet érintett: a Katolikus, a Református, a Lutheránus, az Unitárius, a Baptista, a Magyarországi Román Ortodox, a Budai Szerb Ortodox, a Magyar Metodista, a Hetedik Napi Adventista Egyház, az Üdvhadsereg, illetve a Magyar Zsidó Hitközösségek Szövetsége (Mazsihisz). Tavasszal a kormány bejelentette, hogy mintegy 150 olyan ingatlant ad vissza, amelyek többsége a Katolikus, a Református és a Lutheránus Egyházakat illetik meg. Az 1991-es Kárpótlási Törvény alapján a vallási felekezetek összesen 7220 ingatlanigényt nyújtottak be: 1600 kérelmet elutasítottak arra hivatkozva, hogy azokra nem vonatkozik ez a törvény; a kormány 1129 esetben döntött az ingatlan visszaadása mellett, további 1770 esetben pénzbeli kártérítést nyújtott; körülbelül 1000 esetben pedig az egykori és a jelenlegi tulajdonosok közvetlenül, a kormány beavatkozása nélkül egyeztek meg. A maradék, mintegy 1660 esetben 2011-ig kell döntést hozni. A vallási rendek és egyházi iskolák visszakapták a kommunista rendszerben elkobzott ingatlanaik egy részét.

Januárban a Medgyessy kormány és a Mazsihisz megállapodást kötött arról, hogy az állam kártérítést fizet a Holocaust túlélôinek és azok örököseinek. A megállapodással egy hat éve húzódó vita zárult le a kormány és a zsidó közösség között. A terv értelmében, amely még ugyanabban az évben érvénybe lépett, az arra jogosultak 400.000 forintot (1724 dollárt) kapnak az államtól. A programban csak azok vehetnek részt (a Mazsihisz becslése szerint mintegy 150.000 ember), akik eleget tettek az 1994-es regisztrációs határidônek. A Mazsihisz szerint a potenciális kedvezményezettek közül sokan eredetileg azért nem regisztráltatták magukat, mert vagy tartottak attól, hogy kormányzati nyilvántartásban zsidóként szerepeljenek, vagy pedig azért, mert szkeptikusak voltak az 1992-es kárpótlási törvény miatt.

Húsvét hétfô, Pünkösd hétfô, Mindenszentek napja és Karácsony nemzeti ünnep. Ezek az ünnepek egyik vallási felekezet érdekeit sem sértik.

A vallásszabadság korlátozása

A kormány politikája és gyakorlati tevékenysége továbbra is hozzájárult a szabad vallásgyakorláshoz.

Ugyanakkor a kormány hajlandóságot mutatott arra, hogy a nagyobb vagy régebbi múlttal rendelkezô egyházakat kedvezôbb bánásmódban részesítse, mint a kisebb vallási felekezeteket. Több törvény és kormányrendelet (például a tábori lelkészi szolgálatról szóló rendelet és januárig az adótörvény) kifejezetten olyan jogokkal és privilégiumokkal ruházza (ruházta) fel a történelmi egyházakat, amelyekben a többi vallási felekezet közvetlenül nem részesülhet.

Egészen januárig az adótörvény szerint adókedvezményre jogosító adományokat csak nagy vagy nagy múltú egyházaknak lehetett juttatni. A korábbi rendszerben az adókedvezmény igénybevételéhez igazolni kellet azt, hogy az adott egyház már legalább száz éve jelen van az országban, és legalább 30 éve törvényesen bejegyzett egyház (mivel a kommunista rendszer idején nem jegyeztek be új vallást, ez a rendelkezés lényegében az 1925 elôtt bejegyzett egyházakra vonatkozott), vagy hogy az adott vallás hívei az adófizetôk egy százalékát alkotják (körülbelül 43.000 ember). Ezen elôírások miatt a mintegy 136 Magyarországon bejegyzett vallás közül csak 14 élhetett az adókedvezmény lehetôségével. Januártól az egyházak állami támogatásáról szóló törvény módosítása következtében bármely bejegyzett egyháznak nyújtott adomány összege levonható az adóból.

Hihetô jelentések érkeztek arról, hogy a kormány - a törvénnyel összeférhetetlen módon - késleltette, illetve néhány esetben megtagadta a kisebb és újabb egyházak által alapított iskolák akkreditálását. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívôk Közössége által teológiai intézmény mûködtetésére benyújtott kérelem már 2000 óta hever az Állami Akkreditációs Bizottság asztalán. Az Oktatási Minisztérium akkreditálást támogató ajánlása ellenére az iskola által javasolt tanmenet hosszadalmas vizsgálata késlelteti a végleges döntéshozatalt. A Kormány a történelmi egyházak akkreditálási kérelmeit nem vetette ilyen alapos vizsgálat alá.

Nem érkezett jelentés arról, hogy valakit vallási alapon tartottak volna börtönben vagy ôrizetben.

Erôszakos hittérítés

Nem érkezett jelentés erôszakos hittérítésrôl, vagy olyan kiskorú amerikai állampolgárokról, akiket elraboltak vagy illegálisan kicsempésztek volna az Egyesült Államokból, vagy arról, hogy elutasították volna ilyen állampolgárok visszatérését az Egyesült Államokba. 

III. rész: Társadalmi magatartásformák

A vallási felekezetek barátságos viszonyban állnak egymással, csak kisebb súrlódások vannak közöttük. Több keresztény egyház és a zsidó hitközösség intézményesítette a keresztény-zsidó párbeszédet, amelynek keretében vallásoktatók rendszeres eszmecserét folytatnak. Az egyházak számtalan területen mutattak nagy hajlandóságot az együttmûködésre közös társadalmi vagy politikai célok elérése érdekében.

Mindent összevéve a társadalom örömmel fogadta az egyházi tevékenységek fellendülését a politikai átmenetet követôen. Ugyanakkor némi aggodalmat kelt az, hogy milyen könnyen vissza lehet élni a vallással kapcsolatos jogszabályokkal, illetve az, hogy egyes "új vallások" szükségtelenül nagy befolyást gyakorolnak követôikre.

A Büntetô Törvénykönyv 1997-es módosítása nyomán könnyebb betartatni és szigorítani az áldozat etnikai, faji vagy nemzeti hovatartozása miatt elkövetett, gyûlölet-motiválta bûncselekményekért járó büntetéseket. Bár a törvény nyíltan nem említi a vallási hovatartozást, a kormány a törvény közösség elleni izgatást tiltó rendelkezéseit alkalmazza a különbözô vallási felekezetek ellen irányuló gyûlöletbeszéd megfékezésére. 2003 elején az ügyészség sikeresen emelt vádat a szélsôjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártja egyik tagja ellen egy helyi újságban megjelent antiszemita cikk miatt. 2002 tavaszán két személy ellen készült vádemelés második világháborús antiszemita röpiratok nyomtatása és terjesztése miatt.

Idônként érkeztek jelentések arról, hogy keresztény vagy zsidó tulajdont rongáltak meg vagy semmisítettek meg. 2002-ben a rendôrség 200, míg 2001-ben 68 temetôrongálási esetrôl számolt be. Csupán 2002 elsô negyedévében a rendôrség 50 olyan esetet jelentett, amelyben templomba/imahelyre, 140 esetben pedig temetôbe törtek be. Összehasonlításképpen: 2001-ben 50 imahely és 4 temetô esett ilyen bûncselekmények áldozatául. A legtöbb rendôri és egyházi hatóság úgy véli, hogy az esetek mögött huligánok és nem vallási intolerancia áll.

Az antiszemitizmus továbbra is problémát jelentett, amelyet a kormány vett kézbe. Antiszemita erôszakos cselekményekrôl nem érkezett jelentés, zsidó sírgyalázásról és antiszemita falfirkákról azonban igen. A 2002 ôszén megrendezett helyhatósági választások elôtti kampányidôszakban vandálok festékszóróval horogkeresztet és Dávid-csillagot festettek a Szocialista Párt több kampányplakátjára. 2002 augusztusában egy katolikus püspök a Szent István napi ünnepi beszédében becsmérlô kijelentéseket tett burkoltan utalva a zsidókra. A kormány büntetôeljárást kezdeményezett egy volt parlamenti képviselô ellen antiszemitának tekintett megjegyzéseiért. A jelentés által felölelt idôszakban még nem született végzés ezekben az ügyekben.

IV. rész: Az Amerikai Egyesült Államok kormányzati politikája

A amerikai nagykövetség aktívan figyelemmel kíséri a vallási tevékenységeket, rendszeres kapcsolatban áll a kormány tisztségviselôivel, a parlamenti képviselôkkel, a nagyobb és kisebb egyházak vezetôivel, illetve azon helyi és nemzetközi civil szervezetek képviselôivel, amelyek a vallásszabadság kérdéseivel foglalkoznak. E kapcsolatokon keresztül a nagykövetség tisztségviselôi szorosan nyomon követték a kormány törvénymódosító indítványait, és azt, hogy mindez hogyan befolyásolhatja a kisebb, kevésbé ismert egyházakat.

A nagykövetség továbbra is aktívan követi a Holocaust áldozatainak kárpótlási és ingatlan visszaszolgáltatási ügyeit. A nagykövetség munkatársai együttmûködtek a Mazsihisz-szal, a Magyar Zsidó Közalapítvánnyal, más helyi és nemzetközi zsidó szervezetekkel, a parlamenti képviselôkkel, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával a kárpótlási ügyekkel kapcsolatos párbeszéd fenntartása, a méltányos kárpótlás elôsegítése és a Holocausttal kapcsolatos archív anyagokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.

Az amerikai nagykövetség továbbra is arra biztatja a magyar kormányt, hogy lépjen fel az antiszemitizmus és a gyûlöletbeszéd ellen.