Magyarországra vonatkozó fejezetek az USA Külügyminisztériumának éves jelentéseiben

Jelentés az emberkereskedelemrôl 2004

- Magyarország (2. szint) -

Kiadta az USA Külügyminisztériuma
2004. június 14.

Magyarország elsôsorban tranzit, és csak másodsorban célország az Oroszországból, Romániából, Ukrajnából, Moldáviából, Bulgáriából és a Balkánról Nyugat-Európába vagy az USA-ba szexuális kizsákmányolás céljából kicsempészett nôk és gyermekek számára. A jelentések szerint iraki, pakisztáni, bangladesi és afganisztáni férfiakat szintén Magyarországon keresztül csempésznek Európába és az Egyesült Államokba kényszermunkára. A magyar kormány becslése szerint évente mintegy 150.000 áldozat utazik keresztül Magyarországon.

A magyar kormány nem tesz maximálisan eleget az emberkereskedelem visszaszorításához szükséges minimális elôírásoknak, ám jelentôs erôfeszítéseket tesz ennek érdekében. Míg a kormány jobban odafigyel az emberkereskedelemmel kapcsolatos problémákra, a gyakorlatban továbbra sem nyújt sok segítséget az áldozatoknak. A magyar rendôrök számára nem áll rendelkezésre olyan hivatalos eljárásmód, amellyel azonosíthatnák az áldozatokat, civil szervezetekhez küldhetnék ôket, és biztosítanák számukra a megfelelô szolgáltatásokat. A kormánynak fel kellene készítenie a határôröket arra, hogy meg tudják különböztetni az emberkereskedelmet az embercsempészet egyéb válfajaitól, és hogy hatékonyabban ki tudják kérdezni az áldozataikat. Ezenkívül a magyar kormánynak javítani kellene az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatgyûjtést is.

Bûnüldözés

Magyarországon meglehetôsen szigorúan büntetik az emberkereskedelmet. 2003-ban a magyar hatóságok kilenc emberkereskedelemmel gyanúsított személyt tartóztattak le. Az ügyészség 22 személyt állított bíróság elé az emberkereskedelemmel kapcsolatos törvény alapján; közülük 18-at elítéltek. A 18 elítéltbôl 12-en börtönbüntetést, a többiek felfüggesztett szabadságvesztést kaptak. Ezenkívül 2003-ban a Belügyminisztérium 22 új emberkereskedelmi esetet vizsgált ki. Az emberkereskedelemmel kapcsolatos korrupció továbbra is probléma. A kormány létrehozta a Nemzetközi Bûnüldözési Együttmûködési Központot a külföldi bûnüldözô szervekkel való együttmûködés megkönnyítése érdekében. A kormány a szervezett bûnözés elleni harcról szóló kétoldalú együttmûködési megállapodások felülvizsgálatán is munkálkodik, az Europollal összekötô tiszten keresztül tartja a kapcsolatot, és részt vesz olyan szervezetek munkájában, mint a Délkelet-Európai Együttmûködési Kezdeményezés (SECI), a Stabilitási Paktum, és az Európa Tanács.

Védelem

A magyar kormány csak korlátozott segítséget nyújt az emberkereskedelem áldozatainak. A rendôrséggel és ügyészséggel együttmûködô áldozatok olyan segítségre jogosultak, mint ideiglenes tartózkodási engedély, rövid ideig tartó felmentés a kiutasítás alól és menhelyhez való hozzáférés. A gyakorlatban a szolgáltatások korlátozott mértékben és nem általánosan állnak az áldozatok rendelkezésére. A határôrök gyakran nem tudnak különbséget tenni az emberkereskedelem és a migránsok csempészése között. Az emberkereskedelem áldozatait gyakran ôrizetbe veszik, kiutasítják az országból, vagy egyéb törvénysértésért bíróság elé állítják, például a prostitúcióval vagy az illegális bevándorlással kapcsolatos törvények alapján. A Belügyminisztérium által felállított Áldozatvédelmi Hivatal 46 helyszínen mûködik, ám 2003-ban mindössze hat emberkereskedôknek áldozatul esett személynek nyújtott segítséget. A magyar konzulátusi tisztségviselôk is részesülnek képzésben az emberkereskedelem elleni harchoz. A hazatelepített áldozatokat ugyanazok a szociális szolgáltatások illetik meg, mint más magyar állampolgárt, de nem részesülhetnek speciális segítségben vagy támogatásban.

Megelôzés

A kormány csak szerény összegekkel támogatja a megelôzô programokat. Az IOM segítségével az Oktatási Minisztérium folytatta az országos megelôzô program megvalósítását a középiskolákban, de nincs statisztika arról, hány iskolában használják az emberkereskedelem visszaszorítására összeállított anyagot. Az Országos Bûnmegelôzési Központ külön egységet állított fel 2003 júniusában az emberkereskedelemmel kapcsolatos adatok gyûjtésére és elemzésére. A magyar kormány mindeddig nem fogadott el országos stratégiát az emberkereskedelem elleni harcra.